Nem egyszer kaptam már olyan megjegyzést, miszerint milyen jó munkát választottam magamnak, hisz nekem csak "nyomogatni" kell a gombot és kész.
Jah, igen, erről mindig ez a vicc jut eszembe: "A híres fotóst vendégségbe hívják. A vacsora után a háziasszony beszélgetésbe elegyedik vele:
- Gratulálok a képeihez, nagyon szépek! Biztosan jó fényképezőgépe van.
Erre a fotós:
- Gratulálok a vacsorához, nagyon finom volt! Biztosan nagyon jó fazekai vannak!"

De egy fotográfus munkája nem csak ennyiből áll. Eleve, mint minden szakma, igényli a tanulást, gyakorlást, és nem csak pár hetit, havit, hanem több évnyit, mi több, egy egész életnyit.
A szerencsének vagy szimplán családi hagyománynak tudható be az, hogy számomra hamar kiderült, én bizony fotós akarok lenni, nem tudom, de attól még, mert megkaptam szüleimtől a támogatást, még tanulnom is kellett ehhez, nem volt elég egy jó fényképezőgép, és csak, mert megszereztem a szakmát, még jártam különböző tanfolyamokra, más-más fotóművészektől tanultam. Bújtam a szakkönyveket, divat magazinokat, sötétkamrában laboráltam, nem álltam meg.
Aztán felnőttem, vállalkozó lettem, magamnak kellett és magam is akartam kitalálni, mi az én stílusom, mi az erős oldalam, merre is tartsak utamon.
Kívülről minden sokkal egyszerűbbnek tűnik, de minden projekt mögött rengeteg munka van. Tömérdek hajnalig fennmaradás, ebből kifolyólag rengeteg alváshiány. Kísérletezések, próbálkozások, kudarcok, amiből aztán -jobb esetben - fejlődik az ember... és mindig feláll, mert nem adhatja fel - súgja a belső hang. Benne van még rengeteg áldozat, amit kívülről nem látni, de valójában míg más bulizik, én egy újabb hétvégén is dolgozom. Ez nem panaszkodás, sőt! Nagyon is boldog vagyok, hogy szerelmem a hivatásom, csak elárulom Nektek, mennyire is összetett ez a szakma, mint mindegyik más, amibe beleteszed magadat teljesen.

S tudom, nem egy papírtól lettem én fotós, hanem inkább az évek alatt szerzett tapasztalattól, attól, hogy majdnem annyiszor nyomtam már le a gombot kamerámon, mint amennyi lélegzetet vettem eddigi életem során.
Így mikor eljön hozzám egy, vagy egyszerre akár több Hölgy is fotózásra, nem csak nyomogatnom kell a gombot, itt sokkal több van, mint egy fénykép. Most elmesélem, hogy egy fotózás miből áll előtte, alatta, s utána.
Kezdjük Ádám és Évától:

- Tanulás, és még több tanulás
- Alázat a szakma iránt
- Fényképezőgép plusz objektívekkel
- Stúdió bérlése
- Stúdióvakuk, hátterek
- Kellékek (ha lehet minden ünnepre és minél több)
- Laptop vagy asztali számítógép
- Sminkeléshez sminkcuccok
- Frizurakészítéshez hajsütők, hajvasalók
- Hajlakk, csattok, fésű, stb.
- Ruhák, sok méretben és stílusban, hogy legyen mindenkire való
- Fotónyomtató
- Photoshop vagy hasonló retusprogram
És ha mindezek megvannak, ráadásként még jöjjön az empátia, amivel adod azt a pluszt a képek készítéséhez, melytől kialakul a modell és a fotós között a bizalom, az összhang.
Jah, a grátisz pedig a jókedv. Ha nincs mosoly, nincs felemelő élmény sem.

Ami pedig kimarat a felsorolásból, hogy ha nem kommunikálsz, ha nem instruálod a modelledet, nem biztos, hogy tudja, mit kell tennie a fényképezőgéped másik oldalán - főleg, ha nem szupermodell -, így én azzal a mondattal, hogy 100 képből legalább legyen 1 jó, nem értek egyet.
Igenis legyen mind jó, és alig tudja a modell kiválasztani azokból a legeslegjobbakat.

www.jucierdos.com     Plus Size photography