Ha állandóan azon szüttyögnék, mim nincsen, meg hogy "mi lett volna, ha...", akkor nem értékelnék semmit az életemben, amim viszont igenis VAN. Nézzük csak, mim is van első körben a boldog élethez?! Ooooh, hát nézd már, itt vagyok én! Ez az alap, hisz ha nem lennék, nem élnék, cseszhetném a boldogságot, nemde? Hát, DE!!

Sokan azt hiszik, nincs választásuk, és mindent megmagyaráznak, ők miért szerencsétlenek, nekik miért nem megy az élet. Mindenre van kifogásuk, miért nem lehetnek boldogok. Felmentik magukat a felelősség alól, mintha nem ők tehetnének arról, hogy boldogtalanok. Ó, hát ja, ez sokkal könnyebb, mint tenni azért, hogy pozitív irányba változzon a sorsuk, csak éppen ez a hozzáállás hosszútávon megszívat, de nagyon.

"Neked könnyebb, te azt megteheted mert..." -jön a tipikus szar duma, a hárítás. Mintha én nem tettem volna soha semmit azért, hogy boldog legyek. Kész vagyok az ilyen felfogástól. Miért? Mert én sem lottón nyertem a hozzáállásomat az élethez. Nap, mint nap akarjunk tenni azért, ha boldogok akarunk lenni. S bár nekem is vannak bosszankodós pillanataim, nem hagyom, hogy eluralkodjanak rajtam a negatív érzések. Nem várom meg, míg elönt az önsajnálat, mert tudom, hogy én vagyok az életemért a felelős, s nem fogom másra kenni, hogy miért is nem tudom boldogan élni.

Semmit nem szeretek jobban, mint az elhivatottságot. Az elhivatottságot a boldogság mellett. Az elhivatottságot a belsőnk folyamatos fejlesztése mellett. Minek is élnék, ha nem azért, hogy boldogan, magamat fejlesztve alkossak, s ezzel másoknak is boldog pillanatokat szerezzek. És hogy mim van ehhez? Mindenem, amit eddig tapasztaltam, amiért eddig tanultam, dolgoztam, és a szívem, amit nyitva tartok az Univerzum sokszínűsége előtt.

Látod, nem az autómról írtam - ami nincs is - , ami boldogítana, hanem egy döntésről és egy hozzáállásról. Te hogy állsz a boldogsággal? Hárítod még a felelősséget és az életed döntéseit másokra? Vagy elindultál már a BOLDOG ÉLETED felé??Bízom BenneD!!