Mégpedig azzal a döntéssel, hogy megmutatom a Világnak: a husi nő is jó nő.

Ezt a döntést persze megelőzte az a tipikus "utolsó csepp a pohárban" beszólás, amit egy sráctól kaptam, melyben a kilóimmal volt gondja, de ma már hálás vagyok neki, hogy annyira nagyon mélyen érintett a megjegyzése, mert ebből a fájdalomból felocsúdva szívtam fel magamat, s mentem a szívem hangja  felé. Így nem csak én tanulhattam meg az ön-elfogadást, hanem már Nektek is meg tudom mutatni, hol is van a valódi értéketek.
Nem csak a fotózás által tudom mindezt megmutatni, nem csak egy szép smink, egy jól belőtt frizura által, hanem a beszélgetés, a bizalom és az elhagyhatatlan mosolyok, nevetések által.
Látlak Benneteket, hallom, mit mondotok, s érzem, mi zajlik éppen szívetekben.
Tudom, nem könnyű kilépni a komfortzónátokból, hisz nem minden nap áll kamera előtt az ember, kivéve, ha topmodell. De tudjátok meg, nagyon is tisztelem, mikor bátran eljöttök hozzám, bizalommal vagytok felém, nyitottak magatok felé, és afelé a változás felé, amit egy-egy ilyen fotózás hoz el életetekbe.
Ééés melyek azok a pillanatok, amikért Nektek vagyok hálás?
Amikor a tükörképeteket, s a fotóitokat nézve csak annyit mondotok: "Ahh, de szééép vagyoook!!"
Minden ilyen alkalom, ilyen mondat egy újabb "Igeeen!" érzés és bizonyítéka annak, hogy a husi nő is jó nő!